-
1 σείριος
σείριος, = σειρός, heiß, brennend, von der Sommerhitze; τὸ σείριον, scil. ἱμάτιον, ein leichtes Sommerkleid, VLL. – Am häufigsten vom Hundssterne, dem Sirius, z. B. ἀστέρι Σειρίῳ Apoll. Rhod. 2, 524, Σειρίου κυνός Aesch. Ag. 967, τίς ἀστήρ – Σείριος Eurip. I. A. 7, Ὠρίων ἢ Σείριος ἔνϑα πυρὸς φλογέας ἀφίησιν ὄσσων αὐγάς Hec. 1103. – Archilochos soll die Sonne σείριος genannt haben, Ibykos alle Gestirne σείρια, wie z. B. Hesych. bezeugt: σείριος· ὁ ἥλιος. καὶ ὁ τοῠ κυνὸς ἀστήρ. – Σειρίου κυνὸς δίκην· Σοφοκλῆς (Fragm. Dindf. Oxon. 941) τὸν ἀστρῷον κύνα. ὁ δὲ Ἀρχίλοχος τὸν ἥλιον. Ἴβυκος δὲ πάντα τὰ ἄστρα. S. mehr bei Liebel Archiloch. frgm. 42 und bei Schneidewin Ibyc. frgm. 47. – Auch bei Hesiod. O. 417 hat man σείριος ἀστήρ für die Sonne genommen, wohl mit Unrecht; unzweifelhaft der Hundsstern ist gemeint O. 609 εὖτ' ἂν δ' Ὠρίων καὶ Σείριος ἐς μέσον ἔλϑῃ οὐρανόν, Ἀρκτοῠρον δ' ἐςίδῃ ῥοδοδάκτυλος Ἠώς; dagegen Sc. 153. 397 und O. 587 kann man bei σείριος vielleicht wieder an die Sonne denken. Spätere Dichter haben entschieden die Sonne σείριος genannt, s. z. B. Orph. Arg. 121 ἦμος ὅτε τρισσὴν μὲν ἐλείπετο σείριος αἴγλην ἠέλιος, δολιχὴ δ' ἐπεμαίετο πάντοϑεν ὄρφνη.
-
2 κύων
Aκύον Il.8.423
,κύων Archipp.6
: pl., nom. κύνες, gen. κυνῶν, dat.κυσί Il.17.272
, al., [dialect] Ep.κύνεσσι 1.4
, acc. κύνας:—dog, bitch, Hom., etc.; of shepherds' dogs, Il.10.183, 12.303; watch-dogs, 22.66; but in Hom. more freq. of hounds, Il.8.338, al.;κυσὶ θηρευτῇσι 11.325
;κύνε εἰδότε θήρης 10.360
; later, when of hounds, mostly in fem., S.Aj.8, E.Hipp.18, etc.;κ. Λάκαινα Pi.Fr. 106
, S.l.c., X. Cyn.10.1, cf. Arist.HA 608a27, al.; Μολοττικαὶ κ. Alexis Hist. ap. Ath.12.54od, etc.; but , cf. Hdt.1.192: prov., κυσὶν πεινῶσιν οὐχὶ βρώσιμα 'not fit for a dog', Com.Adesp.1205.4;χεῖρον ἐρεθίσαι γραῦν ἢ κύνα Men.802
; κύνα δέρειν δεδαρμένην 'flog a dead horse', Pherecr.179; ἡ κ. κατακειμένη ἐν τῇ φάτνῃ 'dog in the manger', Luc.Ind.30, al.; χαλεπὸν χορίω κύνα γεῦσαι it's ill to let a dog 'taste blood', Theoc.10.11; νή or μὰ τὸν κύνα was a favourite oath of Socrates, Pl.Ap. 22a (cf. Sch.), Grg. 482b; used familiarly at Athens, Ar.V.83; οἷς ἦν μέγιστος ὅρκος.. κύων, ἔπειτα χήν· θεοὺς δ' ἐσίγων, of primitive men, Cratin.231.II as a word of reproach, freq. in Hom. of women, to denote shamelessness or audacity; applied by Helen to herself, Il.6.344, 356; by Iris to Athena, 8.423; by Hera to Artemis, 21.481: of the maids in the house of Odysseus, Od.18.338, al.: later, in a coarse sense, Ar.V. 1402; ἡ ῥαψῳδὸς κ., of the Sphinx, S.OT 391, cf.A.Fr. 236 (lyr.); of men,κακαὶ κ. Il.13.623
; implying recklessness, 8.299, 527, Od.17.248, 22.35; also of offensive persons, compared to yapping dogs, LXX Ps.21(22).17, Ep.Phil.3.2; κ. λαίθαργος, = λαθροδήκτης, metaph., of a person, S.Fr. 885, cf. E. Fr. 555: prov.,μὴ δῶτε τὸ ἅγιον τοῖς κ. Ev.Matt.7.6
.2 metaph., of persons, watch-dog, guardian, τῶν σταθμῶν κ., of Agamemnon, A. Ag. 896; δωμάτων κ., of Clytemnestra, ib. 607, cf. Ar.Eq. 1023.3 of the Cynics,ἀρέσκει τούτοις κυνῶν μεταμφιέννυσθαι βίον Phld.Sto.Herc. 339.8
: hence, Cynic philosopher, Arist.Rh. 1411a24, AP7.65 (Antip.), 413 (Id.), Plu.2.717c, Ath.5.216b, Epigr. ap. D.L.6.19, 60, Baillet Inscriptions des tombeaux des rois 172.III freq. in Mythology of the servants, agents or watchers of the gods, Διὸς πτηνὸς κύων, of the eagle, A.Pr. 1022, cf. Ag. 136 (lyr.), S.Fr. 884; of the griffins,Ζηνὸς ἀκραγεῖς κ. A.Pr. 803
; of the Furies,μετάδρομοι.. πανουργημάτων ἄφυκτοι κ. S.El. 1388
(lyr.), cf. A.Ch. 924, E.Fr. 383; Pan is the κύων of Cybele, Pi.Fr.96: Pythag., Περσεφόνης κύνες, of the planets, Arist. Fr. 196: so Com., Ἡφαίστου κ., of sparks, Alex.149.16; of various mythical beings, as Cerberus,κ. Ἀΐδαο Il.8.368
, cf. Od.11.623, X. An.6.2.2; Harpies, A.R.2.289; of Hecate, in Mithraic worship, Porph.Abst.4.16; of theΒάκχαι, Λύσσας κ. E.Ba. 977
(lyr.); Λέρνας κ., of the hydra, Id.HF 420 (lyr.); of a great fish,Τρίτωνος κ. Lyc. 34
.IV dog-fish or shark, Od.12.96, cf. Epich.68, Cratin.161, Arist.HA 566a31; κ. ἄγριος, κ. γαλεός and κ. κεντρίτης or κεντρίνη, Opp.H.1.373, Ael.NA1.55; ξιφίας κ., of the sword-fish, Anaxipp. 2.3.V = σείριος (q.v.), dog-star, i.e. the hound of Orion, Il.22.29; in full,σειρίου κυνὸς δίκην S.Fr. 803
, cf. A.Ag. 967;κυνὸς ψυχρὰν δύσιν S.Fr.432.11
;πρὸ τοῦ κυνός Eup.147
; μετὰ κυνὸς ἐπιτολήν, περὶ κ. ἐ., Arist.Mete. 361b35, HA 602a26; ἐπὶ κυνί ib. 600a4, Syngr. ap. D. 35.13; , D.S.19.109;περὶ κύνα Thphr.CP 3.3.3
;μετὰ κύνα Id.HP1.9.5
; also of the whole constellation, Arat. 327, Gal.17(1).17.VI the ace, the worst throw at dice, Poll.9.100, Eust.1289.63.VII frenum praeputii, Antyll. ap. Orib.50.3.1: with pun on the prov. ap.Pherecr.l.c. (supr. 1), Ar.Lys. 158: with pun on signf.v, AP5.104 (Marc. Arg.).IX unilateral facial paralysis, Gal.8.573.X = ἀπομαγδαλία, Dsc. ap. Eust.1857.19.XI ξυλίνη κ., = κυνόσβατος, Orac. ap. Did ap.Ath.2.70c. -
3 ὑπερ-τείνω
ὑπερ-τείνω (s. τείνω), 1) trans., darüberspannen, ξύλα, Her. 4, 71; – auch um Etwas abzuhalten, σκιὰν ὑπερτείνασα σειρίου κυνός Aesch. Ag. 941; γοργῶφ' ὑπερτείνο υσά σου κάρᾳ κύκλον Eur. El. 1257, vgl. I. A. 916; auch ἀκτῆς ὑπερτείνασα ποντίας πόδα, darüber hinaussetzen, Med. 1288. – 2) intrans., sich darüber hinaus erstrecken, darüber hinaus ragen; ὑπὲρ τοῦ τείχους Thuc. 2, 76; τὸ κέρας Xen. Hell. 4, 2, 19. Dah. übertreffen, τινός, Dem. 61, 16; auch τινά, Arist. pol. 7, 9, 4; Pol. 1, 26, 15.
-
4 υπερτεινω
1) растягивать, распростирать, раскладывать сверхуσκιὰν ὑ. σειρίου κυνός Aesch. — раскидывать тень (для защиты) от каникулярного (палящего) солнца;
ξύλα ὑ. Her. — настилать брусья;ὑ. τι κάρα Eur. — покрывать лицо чем-л.;χεῖρ΄ ὑ. τινός Eur. — простирать руку (помощи) над кем-л.;ἀκτῆς ὑ. πόδα Eur. — протягивать ногу, т.е. бросаться в море с берега;τέν τιμωρίαν ὑ. Plut. — назначать слишком строгое наказание2) протягиваться, торчать(εἰς τὸ ἔξω Xen.)
κεραία ὑπερτείνουσα ὑπὲρ τοῦ τείχους Thuc. — балка, выступающая со стены3) превосходить, превышать, тж. преобладатьὑ. τινός Dem., Arst. — превосходить кого(что)-л.;
ὑ. τινί Arst. — превосходить в чем-л.;ὑ. τῷ πλήθει или τὸ πλῆθος Arst. — преобладать численно;ὑ. τοῖς χρόνοις τι Arst. — быть древнее чего-л.;ὑ. τὸ κέρας Xen. — охватывать (неприятельский) фланг4) становиться чрезмерным(ὅταν ὑπερτείνῃ ὅ κίνδυνος Arst.)
-
5 σκιά
A shadow, Od.11.207; σκιὰ ἀντίστοιχος ὥς like the shadow that is one's double, E.Andr. 745;ὑπὸ κίονος σκιὰν ἔπτηξεν Id.HF 973
: prov.,τὴν αὑτοῦ σ. δέδοικεν Ar.Fr.77
, cf. Pl.Phd. 101d.2 reflection, image (in a bowl of oil), Sch.Il.17.755.3 shade of one dead, phantom, Od.10.495, A.Th. 992 (lyr.), S.Aj. 1257;σποδόν τε καὶ σκιάν Id.El. 1159
; κατθανὼν δὲ πᾶς ἀνὴρ γῆ καὶ ς. E.Fr. 532;σκιᾷ τινι λόγους ἀνέσπα S.Aj. 301
; also, of one worn to a shadow, A.Eu. 302; κακωθεὶς δ' οὐδὲν ἄλλ' εἰμ' ἢ ς. Id.Niob. in Bull.Soc.Alex.No.28p.110;φωνὴ καὶ σ. γέρων ἀνήρ E.Fr. 509
: freq. in proverbs of man's mortal estate,σκιᾶς ὄναρ ἄνθρωπος Pi.P.8.95
;εἴδωλον σκιᾶς A.Ag. 839
, cf. S.Fr.659.6; ὁρῶ γὰρ ἡμᾶς οὐδὲν ἄλλο πλὴν εἴδωλα.. ἢ κούφην ς. Id.Aj. 126;ἄνθρωπός ἐστι πνεῦμα καὶ σ. μόνον Id.Fr.13
; ; of human affairs, (dub.l.); οὐδὲν μᾶλλον ἢ καπνοῦ ς. Id.Fr. 399;καπνοῦ σκιὰν δέδοικεν Com.Adesp.692
; of worthless things, , cf. Ph. 946;καπνοὺς καὶ σκιάς Eup.51
; ; περὶ ὄνου σκιᾶς [μάχεσθαι] Ar.V. 191, cf. Pl.Phdr. 260c; Archipp. wrote a Com. entitled Ὄνου σκιά; ἡ ἐν Δελφοῖς ς. that phantom at Delphi, of the Amphictyonic council, D.5.25; αἱ τοῦ δικαίου ς. mere shadows of.., Pl.R. 517d; σκιαὶ καὶ ἐν ὕδασιν εἰκόνες ib. 510e; σκιαὶ τῶν ὄντων, ἀλλ' οὐκ εἰδώλων ς. ib. 532c;στιγμὴ ἢ σ. τούτων D.21.115
;ἂν ἔχῃ φίλου σκιάν Men. 554
.4 evil spirit, Hippiatr.130, PMasp.188.5 (vi A.D.).II shade of trees, etc., as a protection from heat, πετραίη τε σκιή the shade of a rock, Hes.Op. 589; ἐν σκιῇ ἑζόμενος ib. 593;ἐν συμμιγεῖ σκιᾷ Pl.Phdr. 239c
;εἰ ὑπὸ σκιῇ ἔσοιτο ἡ μάχη Hdt.7.226
; ;εἰσελθὼν ὑπὸ τὴν σκιὰν καθέζεσθαι And.1.38
;θέρους σκιὰν παρέχειν Pl.Ti. 76d
; ἐν σκιᾷ, i.e. indoors, X.Smp.2.18, cf. Cyn.3.3; σκιὰν ὑπερτείνασα Σειρίου κυνός shade from its heat, A.Ag. 967: pl., αἱ τῶν δένδρων, αἱ τῶν πετρῶν ς., X.Cyr.8.8.17;ὑπὸ σκιαῖς Id.Oec.20.18
, cf. 5.9.III shadow in painting,τὰ λαμπρὰ τῇ σκιᾷ τρανότερα ποιοῦσι Plu.2.863e
, cf. 407a, D.H.Is.4, Longin.17.3; ἀνθρώπων πρῶτος ἐξευρὼν φθορὰν καὶ ἀπόχρωσιν σκιᾶς, of the painter Apollodorus, Plu.2.346a, cf. Hsch.3 perh. coloured border on a garment,καλάσηριν ἢ ὑπόδυμα μὴ ἔχον σκιάς IG5(1).1390.19
, cf. 24 (Andania, i B.C.), cf. Men.561, BGU1141.41,43 (i B.C.). -
6 ὑπερτείνω
I trans., stretch or lay above,ξύλα Hdt.4.71
; hold out over,σῷ κάρᾳ κύκλον E.El. 1257
; ὑ. σκιὰν σειρίου κυνός stretch over [the house] a shade from the sun, A.Ag. 967, cf. E.El. 1022; ὑ. χεῖρά τινος stretch the hand over one for protection, Id.IA 916 (troch.); also ὑ. πόδα ἀκτῆς stretch one's foot over the beach, i. e. pass over it, Id.Med. 1288, cf. Fr. 676.2 strain to the uttermost,τὴν ἐπιθυμίαν J.AJ4.6.1
;τιμωρίαν Plu.Publ.12
:—[voice] Pass., high-strained language,Longin.
12.5;τὰ ὑ. Id.10.1
, cf. 38.1; = signf. 11.2 infr., ὑπερτεταμένη ἔκλυσις, τρυφή, λύπη, extreme relaxation, etc., Sor.1.34, 2.54,58.II intr., stretch or jut out over,ὑπὲρ τοῦ τείχους Th.2.76
;εἰς τὸ ἔξω X.Cyn.9.15
; but also c. acc., ὑ. τὸ κέρας outflank the enemy's wing, Id.HG4.2.19.2 metaph., go beyond, exceed the measure or number of.., c. gen., D.61.16, Arist.Pol. 1319b13: c. acc., exceed,τὴν ἀνθρωπίνην φύσιν Id.EN 1110a25
;ὑ. τοῖς χρόνοις τὴν Μίνω βασιλείαν Id.Pol. 1329b24
;τὸ ἀλγοῦν -τεῖνον τὸ ἡδόμενον Epicur.Sent.4
: c. dat. modi, exceed others in a thing,ταῖς οὐσίαις Arist.Pol. 1293a30
; τῷ πλήθει ib. 1296a16 (but ἐὰν τὸ τῶν γεωργῶν -τείνῃ πλῆθος ib. 1296b28); ὑ. τῷ καλῷ exceed in.., Id.EN 1165a3, cf. 1171b8; ὑ. ὁ κίνδυνος is extreme, ib. 1116b16.3 in Logic, exceed, comprehend more than, τὸ Β ὑ. τοῦ Α, opp. ἀντιστρέφει (is convertible), Id.APr. 33a39, cf. 68b24.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑπερτείνω
См. также в других словарях:
υπερτείνω — Α [τείνω] 1. εκτείνω, απλώνω κάτι πάνω από κάτι άλλο («σκιὰν ὑπερτείνουσα σειρίου κυνός», Αισχύλ.) 2. τεντώνω κάτι σε μεγάλο βαθμό, τό παρατεντώνω («μέτριος ἐν τῷ μετρίῳ τὴν τιμωρίαν ὑπερέτεινεν», Πλούτ.) 3. (αμτβ.) α) εκτείνομαι από πάνω β)… … Dictionary of Greek
προκύων — (Αστρον.). Αστέρας στον αστερισμό του Μικρού Κυνός, Ν των Διδύμων. Είναι διπλός αστέρας, που οφείλει τη σημασία του στον δεύτερο αστέρα του ζεύγους, την ύπαρξη του οποίου προέβλεψε ήδη από το 1844 ο Γερμανός αστρονόμος και μαθηματικός Φρίντριχ… … Dictionary of Greek
SIRIUS — I. SIRIUS Thebanorum in Aegypto Regum, iuxta Eratosthenem, undecimus, dictus quasi γ῾ιὸς κόῤῤης, Silius genae; alias Α᾿βάσκαντος, cui nemo invidet: excepit Anoyphen, regnavit ann. 18. ac successorem habuit Chnubum Gneurum, vide Ioh. Marshamum Can … Hofmann J. Lexicon universale
Σείριος — (Αστρον.). Απλανής αστέρας, ο α του Μεγάλου Κυνός, ο λαμπρότερος των απλανών αστέρων με φαινομενικό μέγεθος 1,8. Ανήκει στον τύπο των λευκών αστέρων και απέχει περί τα 8,4 έτη φωτός από τη Γη. Ο Σ. είναι διπλός αστέρας· η ύπαρξη του συνοδού του,… … Dictionary of Greek